Vannak helyzetek, amikor munkaközi szünetet kell biztosítanunk a dolgozónknak. Éppen ezért fontos ismernünk és tudnunk az előírásokat a munkaközi szünet kiadásával kapcsolatban, illetve arról is, hogy miképp tartsuk azt nyilván, valamint hogy kell-e erre az időre jövedelmet fizetnünk a dolgozónknak.
Hát csapjunk is bele, nézzük,
Mit kell tudunk a munkaközi szünetről!
A munkavállalónk részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a munkaidőbeosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartama
a) a hat órát meghaladja, húsz perc,
b) a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc (azaz mindösszesen negyvenöt perc) munkaközi szünetet kell biztosítanunk.
Fontos tudunk, így ne felejtsük el, hogy a számítás során a beosztás szerinti napi munkaidőbe a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítanunk.
Jó, ha tudjuk azt is, hogy a felek megállapodása vagy kollektív szerződés alapján munkavállalóink számára legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetet biztosíthatunk.
Azt se felejtsük el, nagyon fontos, hogy a munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadnunk.
Nézzük hát meg, hogy
Miképp is kell kiadnunk a munkaközi szünetet!
A munkaközi szünetet több részletben is kiadhatjuk. Ebben az esetben attól a szabálytól eltérhetünk, hogy legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadnunk, de az e szerinti tartamban kiadott részletnek legalább húsz perc tartamúnak kell lennie.
Nem árt tudnunk azt is, hogy a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek, ilyen módon díjazás sem jár rá, kivéve akkor, ha készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatjuk munkavállalónkat.
Előfordulhat természetesen az is, hogy dolgozóink több műszakos munkarendben dolgoznak, és akár a napi munkaidő több, mint 8 óra. Ilyenkor a munkaközi szünet ideje eltérő is lehet. Ha a nyilvántartásunkban nem tüntetnénk fel a kezdő és befejező időpontját és tartamát, akkor nem derülne ki, hogy a törvény szerinti feltételek alapján került-e kiadásra.
Ha azonban úgy döntünk, hogy a munkaközi szünet a munkaidő részét képezi, annak idejére díjazást biztosítunk és dolgozónkkal is így egyeztünk meg, akkor a kezdő és befejező időpontját, időtartamát természetesen nem szükséges nyilvántartanunk sem.
Láthatjuk tehát, hogy a munkaközi szünet vezetésére és kiadására is fontos figyelnünk, hiszen konkrét előírások vonatkoznak rá. Ezért célszerű olyan munkaidő-nyilvántartást vezetnünk, melyekben ezek az információk pontosan vannak vezetve és precíz adatként szolgálnak a bérszámfejtés számára. Ha pedig még nem lenne munkaidő-nyilvántartó szoftverünk, azonban munkaidő-nyilvántartásunk összetettebb, célszerű elgondolkodni rajta, hiszen egy jó szoftver, megfelelő törvényi alapokkal és automatikákkal, igencsak megkönnyítheti mindennapi munkánkat.
Vannak helyzetek, amikor munkaközi szünetet kell biztosítanunk a dolgozónknak. Éppen ezért fontos ismernünk és tudnunk az előírásokat a munkaközi szünet kiadásával kapcsolatban, illetve arról is, hogy miképp tartsuk azt nyilván, valamint hogy kell-e erre az időre jövedelmet fizetnünk a dolgozónknak.
Hát csapjunk is bele, nézzük,
Mit kell tudunk a munkaközi szünetről!
A munkavállalónk részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a munkaidőbeosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartama
a) a hat órát meghaladja, húsz perc,
b) a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc (azaz mindösszesen negyvenöt perc) munkaközi szünetet kell biztosítanunk.
Fontos tudunk, így ne felejtsük el, hogy a számítás során a beosztás szerinti napi munkaidőbe a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítanunk.
Jó, ha tudjuk azt is, hogy a felek megállapodása vagy kollektív szerződés alapján munkavállalóink számára legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetet biztosíthatunk.
Azt se felejtsük el, nagyon fontos, hogy a munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadnunk.
Nézzük hát meg, hogy
Miképp is kell kiadnunk a munkaközi szünetet!
A munkaközi szünetet több részletben is kiadhatjuk. Ebben az esetben attól a szabálytól eltérhetünk, hogy legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadnunk, de az e szerinti tartamban kiadott részletnek legalább húsz perc tartamúnak kell lennie.
Nem árt tudnunk azt is, hogy a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek, ilyen módon díjazás sem jár rá, kivéve akkor, ha készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatjuk munkavállalónkat.
Előfordulhat természetesen az is, hogy dolgozóink több műszakos munkarendben dolgoznak, és akár a napi munkaidő több, mint 8 óra. Ilyenkor a munkaközi szünet ideje eltérő is lehet. Ha a nyilvántartásunkban nem tüntetnénk fel a kezdő és befejező időpontját és tartamát, akkor nem derülne ki, hogy a törvény szerinti feltételek alapján került-e kiadásra.
Ha azonban úgy döntünk, hogy a munkaközi szünet a munkaidő részét képezi, annak idejére díjazást biztosítunk és dolgozónkkal is így egyeztünk meg, akkor a kezdő és befejező időpontját, időtartamát természetesen nem szükséges nyilvántartanunk sem.
Láthatjuk tehát, hogy a munkaközi szünet vezetésére és kiadására is fontos figyelnünk, hiszen konkrét előírások vonatkoznak rá. Ezért célszerű olyan munkaidő-nyilvántartást vezetnünk, melyekben ezek az információk pontosan vannak vezetve és precíz adatként szolgálnak a bérszámfejtés számára. Ha pedig még nem lenne munkaidő-nyilvántartó szoftverünk, azonban munkaidő-nyilvántartásunk összetettebb, célszerű elgondolkodni rajta, hiszen egy jó szoftver, megfelelő törvényi alapokkal és automatikákkal, igencsak megkönnyítheti mindennapi munkánkat.
Figyelmeztetés: Ezen összefoglaló jellegű szakmai anyag nem mentesíti felhasználóját a szabályok eredeti szövegének és azzal kapcsolatos hivatalos állásfoglalások ismerete alól!
Figyelmeztetés: Ezen összefoglaló jellegű szakmai anyag nem mentesíti felhasználóját a szabályok eredeti szövegének és azzal kapcsolatos hivatalos állásfoglalások ismerete alól!
Kérdése Van?
Ha érdekli az XL IDŐ Online munkaidő-nyilvántartó rendszer, írjon nekünk.