A törzsidőn kívüli munkaidőt általában peremidőnek nevezik (pl. 7:00 – 10:00 óra, 15:00 – 17:00 óra közötti peremidő). A peremidő tekintetében a munkavállaló oszthatja be, hogy az adott munkanapon mikor teljesíti a munkaidőt, tehát a peremidőn belül mikor kezdi meg és fejezi be a munkát. A peremidőn belül a munkáltató nem írhatja elő a munkaidő beosztását. Azt sem kérheti számon, hogy a munkavállaló miként teljesíti a peremidőn belüli munkaidőt, pl. egybefüggően vagy megszakításokkal. Viszont megkövetelheti a munkáltató, hogy a peremidőben a munkaidőt úgy ossza be a munkavállaló, hogy a törzsidőben és a peremidőben teljesített munkaidő együtt elérje az adott munkanapon vagy munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt. A munkáltató ellenőrizheti azt is, hogy a peremidőben a munkahelyen tartózkodó munkavállaló ténylegesen munkát végez-e vagy a saját ügyeit intézi. Kérheti annak igazolását is, hogy a munkahelyen tartózkodó munkavállaló mennyi időt töltött munkavégzéssel.

Érdemes szem előtt tartani, hogy a rugalmas munkaidőben csak a munkaidő beosztása kerül át részben a munkavállaló kezébe, de a munkavégzés helyének meghatározása nem. Tehát a rugalmas munkaidő önmagában nem jelenti, hogy a dolgozó a peremidőben a munkahelyen kívül is teljesítheti a munkaidőt. Ehhez további megállapodás szükséges. Ilyen lehet például távmunkavégzésre vonatkozó megállapodás vagy otthoni munkavégzésre vonatkozó munkaáltatói hozzájárulás.